Békés András: Pikkó herceg és Jutka Perzsi, 1969.

Előadás címe: Pikkó herceg és Jutka Perzsi

Műfaja: magyarított szomorú-víg zenésjáték

Szerző: Philipp Hafner

Színpadra alkalmazó: Békés István

Magyarító: Szalkay Antal

Bemutató dátuma: 1969. 07. 05.

További előadások: 1969. 07. 06., 11., 12., 13., 17., 19., 20.

Előadások helyszíne: Szentendre, Fő tér

Létrehozó szervezet, társulat: Szentendrei Teatrum

Rendező: Békés András

Zeneszerző: Vujicsics Tihamér

Zenei vezető: Oberfrank Géza

Koreográfus: Ligeti Mária

Jelmeztervező: Laczkovich Piroska

Díszlettervező: Forray Gábor

A rendező munkatársa: Zsámbéki Gábor

Az előadás rövid leírása:

Az 1793-ban bemutatott első magyar zenés játék. A „hátborzongató” történet témája: a címszereplők hóbortos szerelme, tréfás halála és csodálatos feltámadása. Jutka Perzsi hiába akarja elnyerni szerelmét, Pikko herceget, a Kalmukok fejedelmét, Gömböc tatár khám, az apja nem engedélyezi a házasságot, sőt gorombán kidobatja Pikko követét. Ennek szörnyű harc lesz a következménye. Jutka szerelmére hivatkozva békére kéri Pikkót, amit az meg is ígér neki, de Gömböc támadásakor mégis fejét veszi a tatár khámnak. Jutka apja vesztén keseregve szerelmét, Pikkót is visszautasítja, és a szomorú halálnak adja magát. A győztes Pikko szerelmét halni látva maga is a túlvilágon keresi a boldogságot. A tragédia beteljesedett. Az összes főszereplő halott. Ekkor a föld mélyéből egy Varázsló száll fel. Feltámasztja a szerelmeseket s az egész színpad boldog valcert táncol. Utolsónak a szintén halottaiból feltámadott Gömböc levágott fejét ölében ringatva a rózsaszín mámorban táncolókhoz csatlakozik.

Szereplők:

Prológ
Várday Zoltán
Gömböc, tatár khám
Basilides Zoltán
Jutka-Perzsi, a leánya
Psota Irén
Pikkó, kalmuk fejedelem
Konrád Antal
Dadagó, Pikkó követje
Sztankay István
Csukli, a khám vezére
Szabó Gyula
Buksi, a khám vezére
Papp János
Xixaxoverox, egy varázsló
Hantos Balázs

Közreműködők:

Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatói
Műszaki Egyetem KISZ Zenekara
Kecskés András lantművész